A HELY, AHOL BORAINK SZÜLETNEK

Talaja vulkánikus eredetű andezit és riolit tufán képződött barna erdőtalaj (nyiroktalaj), kivéve a Tokaj település szőlőit, melyeknek talaja lösz. A vulkanikus eredetű talajok mállásakor keletkező ásványi anyagokat a szőlő fejlődése során hasznosítja, melyek alapvetően járulnak hozzá a kiemelkedő minőségű szőlőterméshez. A köves talajok jó hőtároló képességgel rendelkeznek, a mikroklímát természetes úton kondicionálják, segítve ezzel az érés és az aszúsodás folyamatát.

Éghajlata makro és mikro klimatikus adottságai egyediek, optimálisak a szőlőnek. A borvidéket elkerülik a hírtelen nagy hőingadozások, ami köszönhető a Kárpátok és a Zemplén hegység által nyújtott védelemnek, valamint a Tisza és Bodrog folyók közelségének. Az utóbbiak a relatív páratartalomba is kedvező szerepet játszanak, közösen a szőlők feletti hegycsúcsokat borító lombos erdőkkel. A klíma kiegyenlített, jó évjáratokban a hosszú, meleg száraz ősz biztosítja az aszúsodáshoz a klimatikus feltételeket.

Napfényes órák száma 1952

A hőmérséklet átlaga 10,30°C, leghidegebb hónap a január, melynek középhőmérséklete -2,90°C, a legmelegebb július 21,60°C havi átlaghőmérséklettel.

A csapadék évi átlaga 590 mm, ami kielégíti a szőlő csapadékigényét. Az őszi hónapok általában szárazak és naposak, ami kedvezően hat a cukortartalom növekedésére. 

A tengerszint feletti magasság is hat a minőségre. Legjobb a hegyvonulat középső része, ahol a tápanyag, humusz és a nap beesési szöge is legkedvezőbb a növény számára és a termés minőségére is. A téli fagykárok határa a 120 m tengerszint feletti magasságnál húzható meg, ez alatt biztonsággal szőlőtermelést folytatni nem lehet.